Utánfutó blog

Utánfutó blog

Heni, Jenni, Mesi, Soma, Luca és Bence az Utánfutók! Ezen a blogon a futásról írnak és arról, miért jó a sport még egyetemistaként is.

Mi vagyunk az Utánfutók

Utánfutók a Facebookon is

  

Fussuk le váltóban a Győr-Lipót távot!

2012.07.26. 15:26 luckó

Múlt vasárnap rendezték a III. Győr-Lipót futóversenyt, egy összesen 27 km-es versenyt. Egyáltalán nem voltam felkészült a versennyel kapcsolatban, az egyetlen biztos info a 7:30-as indulás volt, és hogy váltóban futunk majd DaMartiannal és Panzsival. A kocsiban derült ki, hogy enyém lenne a 8 km-es szakasz. Ez egyáltalán nem tűnt soknak, sőt már a verseny előtt is gondolkoztam rajta, hogy most tényleg csak egy szakasz miatt indulok?

Semmi kihívást nem láttam benne, de gondoltam, hogy futóverseny, jófej emberek, jó hangulat, a verseny után fürdőzés... jó lesz ez így is. Megérkeztünk, rajtszám átvétel, majd Panzsi szólt, hogy ő fut egyéniben is. Így a 3 tagú váltónk kétharmada már egyéniben is rajthoz állt, hiszen DaMartian sem érte be egyetlen szakasszal. Ennek az eredménye pedig az lett – igaz elég sok bíztatás hatására -, hogy én is beálltam Győrben a rajtvonalhoz és megpróbáltam egyedül az egészet. Legrosszabb esetben 19-nél (a második váltópontnál) kiszállok.

luca_gyor_1.jpg

Először arra koncentráltam, hogy ha lefutok 6 km-t, akkor onnan már "csak" egy félmaraton. 6 km pedig "csak egy kicsit több, mint egy szigetkör", biztos nem lesz vele gond. Az elején nem is volt, ugyanis az első dolog amit észrevettem a földre felfestett 13-as szám volt. Már a félénél járok? Ez azt jelenti, hogy már több, mint 1 órája futok? Az nem lehet, hiszen csak most indultunk... Innen viszont, mintha megállt volna az idő.

A második váltópontig úgy éreztem órák teltek el. A táj gyönyörű volt, de ennyi idő után már pont kigyönyörködtem magam benne. Sehol semmi érdekes, akár erővel körbe-körbe is futhatnék. Elértem 19 km-hez, tudtam, hogy a többiek már rég tovább mentek. Nem láttam semmilyen ismerőst, futottam tovább én is. Mondjuk nem is nagyon gondoltam rá, hogy meg kéne állnom. (Később kiderült, hogy Bencéék vártak rám, hogy elvigyenek kocsival abban az esetben, ha meghalnék ezen a távon. Ezt ezúton is köszönöm.)

Ezután jött a bűvös félmaratoni szám, itt ránéztem az órámra. 2 órája futok, és még van 6 km. Az elején azzal nyugtattam magam, hogy innen akkor ugye már tök egyszerű, egy szigetkör ide vagy oda nem számít. Csak akkor pont 21 km-rel volt kevesebb a lábamban. Megállni még mindig nem akartam, de kezdtem elég unalmasnak találni ezt az egészet. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy elfelejtettem zenét vinni magammal, vagyis a 8 km-es távhoz még nem tartottam fontosnak.

Innen az eddigieknél is jobban figyeltem, hogy mennyi van még hátra. Egyesével számoltam a kilométereket, a futóedzéseknek köszönhetően már nagyjából az időt is megtudtam tippelni. A számok viszont egyre ritkábban jöttek. A 25-ös jelzést pedig valószínűleg nem vettem észre, de visszagondolva úgy éreztem, hogy már több, mint fél órája futom az utolsó 3 km-t. Aztán egyszer csak egyre több ember, szurkolók, majd megláttam a célvonalat is. Mivel végül nem neveztem egyéniben és a váltóhoz kapott rajtszám volt rajtam, a célban biztos azt gondolták, hogy eltévedtem. De lefutottam. Kész, vége.

Ugyan nem volt életem futása, sőt ennél hosszabb távokat nem is nagyon szeretnék futni mostantól. Azért kíváncsian várom, hogy alakul a következő...

Nagyon jó kis verseny volt, örülök, hogy elindultunk rajta. A K&H Félmaraton és az Ultrabalaton után egyre inkább kezdem megszeretni a futóversenyek hangulatát, egyre több az ismerős arc és mindig történik valami érdekes. Szerencsére az UB csapatok néhány tagja is így van ezzel, hiszen elég sokan eljöttek közülük, volt, aki egyéniben, mások pedig váltóban teljesítették a távot. A hangulat miatt ők sem panaszkodtak, a futás után pedig jöhetett a jól megérdemelt pihenés és strandolás a Lipóti Termálfürdőben.

A legkirályabb az egészben, hogy közben már a következő versenyeket tervezgettük. Aki nem jött, sajnálhatja, nagyon jó kis nap volt, remélem nemsokára ti is kedvet kaptok egy kis versenyzéshez! ;)

Néhány kép a kis csapatról

luca_gyor_2.jpg

Az "Aznaposok" csapata – Jámbor Márton, Lám Bence és Bencsik Gábor – a csapatnév választás külön dicséretet érdemelt a célban.

luca_gyor_3.jpg

Panzsi és DaMartian, akik nélkül valószínűleg soha nem futottam volna le a Győr-Lipót távot, ezúton is köszi! :D

luca_gyor_5.jpg

Külön kiemelném Károly Biankát, aki egyéniben futott és a lányok között 5. lett!

luca_gyor_4.jpg

A "Hosszúlépés1" – Hatvani Ádám, Mladin Janka, Bar Soma – és a "Befutók" csapata – Radványi Alexandra, Pittner Anna és Czingráber Barna

Szép volt srácok, mindenkinek grat!

Címkék: beszámoló felkészülés futóverseny győr-lipót

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.