"Merre fogunk futni?", "Na, árulj el valamit!" – Faggattak többen is, mikor kiderült, hogy beválogatták őket azon szerencsés 150 ember közé, akik részt vehettek a Fuss Budavár eseményen. Én persze hagytam, hadd izguljanak, de afelől biztosítottam őket, hogy különleges élményben lesz részük.
Szombaton ismét fél9-re volt meghirdetve a megjelenés, de már fél8-8 körül érkeztek a lelkes résztvevők, akik alig bírták kivárni, hogy elkezdődjön a második Nike futóbuli. Miután mindenki megkapta a regisztrációs csomagját és sokan felhúzták a legújabb Nike futócipőket tesztelés céljából, a Clark Ádám teret elöntötték a kék pólós fiatalok.
Kisebb csoportokban tudtunk csak feljutni a Siklóval a várhoz, de a várakozási idő alkalmas volt, hogy a csapattagok megismerkedjenek az általuk választott diáknagykövettel, és nekünk is lehetőségünk nyílt beszélgetni velük egy kicsit. A futást ezúttal egy közös melegítés előzte meg Fruzsi jóvoltából, s miután mindenki kellően bemelegedett, fél10 környékén elstartolt a mezőny.
Az első kilométereket a Várnegyedben tettük meg, ahol főleg a látványé volt a főszerep, továbbá a hangulatos utcáké és az utca szélén sétáló, éljenző embereké – köztük egy friss házaspáré. :) Ez után következtek az izgalmasabb helyszínek. Akik előzetesen a Labirintusra tippeltek, azoknak valóban igazuk lett, azonban a Sziklakórházra kevesen számítottak. Így nagy volt a meglepetés, a hangeffektek és a beöltözött emberek pedig csak tovább növelték a hatást.
A futás zárásaként a Királyi Borház és Pincemúzeumba érkeztünk meg, ahol a szervezők frissítővel és hot doggal várták a résztvevőket. Miután mindenki evett-ivott, átöltözött, valamint regisztrált a Fuss Budapest Trióra, megkezdődött a várva várt buli. Nem ez volt az este utolsó mozzanata, hiszen még hátra volt a hivatalos Nike-lovaggá avatás!
Közösen esküt tettünk és a borospohárba rejtett üdítőjével mindenki koccintott a körülötte lévőkkel. A ceremónia után folytatódhatott a parti, továbbá lehetőség nyílt fényképet készíteni korhű jelmezekben a barátokkal, ismerősökkel, nagykövetekkel vagy azzal, aki csak éppen arra járt. A legkitartóbbakkal ismét egészen hajnali 1ig uraltuk a táncteret, és a legvégére már a borház személyzete és pincérei is rávehetők voltak egy kis táncolásra.
Az biztos, hogy ismét felejthetetlen estében volt részünk, és jó páran kétkedtek, hogy lehet-e überelni az állatkertes-vidámparkos-dodgemezős estét, de a végén sokaktól hallottam, hogy igen is tudtunk meglepetést okozni. Akik nem jöhettek, azok se búslakodjanak, mert még vár ránk Normafa és Csepel, ahol szintén tudunk még újat mutatni ;)
(A teljes Futóbuli galériát ehhez a poszthoz csatolva tekinthetitek meg.)
Nagyon örültem annak, amit írtál, hiszen én is versenyzésre való felkészülésként kezdtem el futni, csakúgy, mint Te! Persze ezzel szerintem sokan vagyunk még így, és ebből látszik igazán, hogy a futás valamilyen szinten az állóképesség, és ezáltal a legtöbb sport alapja! Természetesen a kitartás is nélkülözhetetlen, de ehhez a Futóbulihoz a másik általad említett tulajdonságra is lesz szükség, hiszen ott bizony egész este PÖRÖGNI FOGUNK! :D
Szia Péter! Tetszik, hogy ilyen lényegretörő vagy, bízom benne, hogy tudunk elég meglepetéssel szolgálni. A városligeti futás után próbáljuk a szokatlan helyszínek számát tovább növelni. Remélem a futás utáni bulin is számíthatunk aktív részvételedre :) Ha Te vagy a szerencsés, júni 18-án VÁRunk ;)
Szia Györgyi! Örömmel olvasom, hogy a megszokott buliknál jobban érdekelnek a különleges futások! Az tuti, hogy a Fuss Budaváron olyan helyeken fogunk járni, ahol még egészen biztosan nem futottál, és azért azt se felejtsük el, hogy a legyűrt kilométerek után egy fergeteges buli is vár ránk :D A barátod aktivizálásához pedig külön gratulálok, nem lehetett könnyű menet, de úgy látszik ő is ráérzett az ízére. Nem tudok semmi konkrétat mondani még, de azért remélem a közeljövőben tényleg sor kerül egy közös futásra :) Jenni