Utánfutó blog

Már hírt adtam róla korábban, éppen a szakdolgozatomat írom. Mivel a suli már nem veszi el olyan sok időmet, el is határoztam, hogy nekiugrok a Nagybetűs Életnek és munkát keresek. A sport és a futás elég közel állnak hozzám, nem lesz nagy meglepetés, ha azt mondom, hogy februártól a WestEnd Nike Store-ban dolgozom eladóként.

Nagyon sok kezdő futóval találkozom, akik tanácstalanul érkeznek a boltba. Futni szeretnének, de nem tudják hol, nem tudják mennyit, és főleg azt nem, hogy miben. Jó érzés tanácsot adni olyanoknak, akik ugyanazon mennek keresztül, amin én a kezdetekkor.

Sokan jönnek be úgy a boltba, hogy egy konkrét cipőt keresnek, azért mert tetszik a színe, vagy mert a szomszéd is abban fut. Miután végigvettünk mindent, amit ő eredetileg szeretett volna, illetve utána, hogy én is hozzátettem minden tudásomat, teljesen más cipővel távozik.

A diáknagykövetek közül azonban nem csak én kezdtem el dolgozni, Jennike is helyet kapott, mégpedig a másik Nike boltban, az Árkádban.

A megnyitó napján, csütörtökön 18:00-kor engedték be az leglelkesebb érdeklődőket az üzletbe, ahol 9-ig DJ Revolution tette még élvezhetőbbé a nézelődést. Ez után a Britain Got Talent tehetségkutató műsorból ismertté vált Face Team kápráztatta el az Árkád közönségét egy rendkívül látványos show-val.

A nyitással együtt debütált a Nike Airmax 2013 további színekben is, hiszen a Westend Store-ban már láthattátok a rózsaszín nőit és a piros férfit. Most már mindkét nem választhat a piros, fekete illetve fehér szín közül is.

Az üzletben az utcai ruhák mellett a futás és a foci szerelmesei is megtalálhatják a sportoláshoz szükséges darabokat. A legkisebbekről sem feledkeztek meg, gyerek kollekció is található a boltban.

Itt érhetitek el Facebookon az oldalukat, hogy képben legyetek a legújabb termékekkel kapcsolatban http://www.facebook.com/nikearkad Mostantól bátran fordulhattok hozzánk segítségért, a boltokban is, igyekszünk segíteni. :)

Nemsokára nálunk is kapható lesz a Nike Flyknit Lunar 1 cipő, amiről már Eszter is mesélt. Ti jártatok már az új Árkád Nike boltban?

Végre egy hét suli nélkül!

Imádom az ezeket a heteket, mert ilyenkor a munka mellett csak azt csinálhatom, amit szeretek. Már a múlkori posztomban is említettem, hogy Amszterdamban is működik Nike Futóklub. Ők is előrukkolnak minden héten valami új dologgal, hogy még változatosabbá tegyék a futást. Az előzetes posztokból már sejtettem, hogy ez a következő valami tényleg igazán különleges este lesz, és nem kellene kihagynom.

Sokat hezitáltam, mert még aznap éjjel egy hosszabb utazás is várt még rám. ("Jajj, biztos akarok az út előtt futni? Kell nekem még plusz egy táska ruha?") Végül csak rászántam magam, és egy percre sem bántam meg!

Flyknit experience-ről szólt az este, ahol minden résztvevő tesztelhette ezeket az új csodacipőket. Aki esetleg még nem találkozott a flyknittel, annak ebben a videóban bemutatkozik:

Óriási élmény volt már csak az is, hogy ott lehettem, arról a 6 km-es körről nem is beszélve, amit sötétedés után Amszterdam egy kis parkjában futottunk le több, mint százan. Az interneten sok helyen olvastam, hogy a Nike szinte minden országban szervez PERFECT RUN-okat, ahol ki tudjátok próbálni a flyknit cipőket. Ha lehetőségetek van rá, menjetek el egyre, érdemes.

Képek:

Futunk mindannyian.

Futsz te is, futok én is.

Futunk, hogy egészségesebben éljünk, hogy levezessük a feszültségeket, hogy lefárasszuk magunkat, hogy kitisztuljon a fejünk, felfrissüljünk, vagy hogy jobb alakunk legyen. Eltérő, hogy ki miért fut, de egy közös bennünk: kell hozzá egy adag motiváció.

Ahhoz, hogy fenntarthassuk ezt a motivációt, elengedhetetlen a sikerélmény. Hiszen miért csinálnánk, ha nem leljük benne örömünket? Sikerélmény pedig akkor jelentkezik, ha célokat tűzünk ki, majd sikerül is teljesíteni azokat.

Én korábban csak futkostam a nagyvilágba, semmi rendszeresség, tudatosság nem volt a futásaimban. Akkor indultam el, amikor épp kedvem volt, és annyit futottam, olyan idővel, ahogyan jól esett. A műtétek utáni regenerációk során szépen tudatosan kellett felépíteni az edzéstervemet, mikor futhatok, mennyit, milyen tempóban, milyen fejlődési ütememben. Az aprólékosan kidolgozott, lépcsőzetes felkészülés alkalmával döbbentem rá, hogy mennyire fontos, hogy legyenek céljaim, amikért küzdhetek, amikért edzhetek, és aminek teljesítése maximális elégedettséggel tölt el.

Régebben nem kérkedtem a futásaimmal, nem is voltam rájuk nagyon büszke, hiszen jelentéktelennek éreztem a 27-es szigetkörömet (az ismerőseim 20-22-es köreihez képest), vagy a 10 km-et a maratonokhoz, ultrafutásokhoz képest. De a műtét óta rádöbbentem, hogy igenis számítanak az apró célok és a hétköznapi sikerek is.

Korábban, az hogy lefutok egy szigetkört egyáltalán nem volt nagy kunszt. Most viszont minden egyes méternek örültem, amit úgy futottam le, hogy nem az járt a fejemben, hogy "fáj a térdem", "meg akarok állni", "nem bírom tovább" stb. Amikor januárban újra futhattam, és sikerült 2,5 km-et teljesíteni, a világ legboldogabb emberének éreztem magam 2 ÉS FÉL KILOMÉTER után!

Nekem akkor ott, mégis mindennél többet jelentett. Bebizonyította, hogy sikeres volt a műtét és hogy igenis tudok futni! Ezek után jöttek szépen lassan az újabb célok, amik egykor annyira természetesek és jelentéktelenek voltak, mint az, hogy levegőt veszek, vagy képes vagyok megrágni az ételt.

Most pedig újra meg kellett küzdenem ezekért a lépcsőfokokért. Amikor a 2,5-3 km-ek már nem fájtak, és a tüdőm is újra hozzászokott a mozgáshoz, jöhettek a 4-5 km-ek, az emelkedők és a szigetkörök. Január végén a gyógytornászommal is búcsút mondtunk egymásnak abban a reményben, hogy nem lesz szükségem az ő segítségére, és ha legközelebb találkozunk, arról mesélek neki, hogy milyen jól megy a futás. Itt tartok most.

A tavalyi szintemhez képest még igencsak kezdetleges állapotban, azonban a körülményekhez képest úgy gondolom, hogy nagyon is korrekt a helyzetem. Muszáj edzeni, hiszen szeptemberben egy félmaratonon kell bebizonyítanom, elsősorban magamnak, hogy minden rendben.

A következő szint a 10 km teljesítése lesz, amiről remélem, hamarosan beszámolhatok nektek!

Ugyan hamarosan vége a hideg időnek, de én még a tél elején megkérdeztem néhány profi futótól, hogy mit javasol, hogyan öltözzünk fel télre, és sok eltérő választ kaptam. Valószínű, hogy mindenkinek megvan már a saját jól bevált módszere, ennek ellenére én kicsit utánanéztem a dolgoknak, nézzetek bele, és ha olyan, fogadjátok meg.

Az első, amire kitérnék, az ruházat. Ha valaki megnéz egy téli futóversenyt, láthatja, hogy a profi futók nem öltöznek fel nagyon.

Higgyétek el, nem azért mert ők nem fázósak, egész egyszerűen testünk elsődleges célja az optimális testhőmérséklet megtartása. Mozgás közben sokkal kevesebb energia kell ahhoz, hogy fűtse testünket, mint ahhoz, hogy hűtse. A hűtés rengeteg energiát visz el. Magamon is érzem, hogyha túlöltöztem, kevésbé vagyok dinamikus futás közben. Azt szokták mondani, úgy kell felöltözni, hogy amikor kilépünk az ajtón, még fáznunk kell, nem szabad, hogy már akkor kellemesen melegünk legyen.

Egyik futásom alkalmával jól megfáztam. Nem értettem, mivel végig jól éreztem magam, egyszer sem fáztam. Utólag tudtam meg, hogy nem szabad a szánk elé rakni semmit, mert így kicsapódik a nedvesség és hideg, száraz levegőt szippantunk be, ami megfázást okozhat.

Futás után jólesik egy frissítő, de a hideg ellenére sokan hideget isznak, mert a célba érés pillanatában melegük van. Egy orvos ismerősöm tanácsára ezt se tegyük. Ha mindenképp úgy gondoljuk, hogy célba éréskor nem bírunk legyűrni egy meleg, gőzölgő teát, legalább testhőmérsékletű legyen. Ajánlatos egy termosz beszerzése, vagy járni a Futóklubba, ott mindenki kap jó meleg teát.

A tempóról csak annyit, hogy ne várjuk el testünktől a nyári időket. Ez alapozó időszak, gyűjtsük a kilométereket, ne az idővel viaskodjunk. Hidegben amúgy is nagyobb a sérülés esélye, ne terheljük fölöslegesen.

Legutóbbi alkalommal a Gellért-hegyen futottam. Egy nagyot estem, megcsúsztam egy nem észrevehető jégfolton. Akkor merült fel bennem a kérdés, biztos van kiegészítő a futócipőkre, amivel meggátolható a csúszás. Utánanéztem és sok ilyen cucc létezik már, ilyen például a Yaktrax.

Van még egy olyan megoldás, bár ez saját, még egyelőre kipróbálatlan ötlet, hogy alkalmazzuk a kocsiknál jól bevált hólánc sprayt. Ha valaki már próbálta, írjon!

Remélem adtam pár hasznos tanácsot és sikerült pár emberrel megértetnem, hogy a futás nem csak nyári sport. További jó futkorászást!

… és miután vettünk egy csomó pulykakakast még egy jó kis futás is belefér!

Futhatunk a kakassal is, végül is nincs a versenykiírásban, hogy "Szárnyassal futni tilos!" Várom már a futószezont. A versenyek leírhatatlan hangulatát, az érzést, amikor teljesítem a kitűzött távot. Sokan a Balatonnál kezdik az évet, de nekem egy szupermaraton még egy kicsit sok lenne.

Van persze páros is meg váltó, de a szívem engem mégis egy számomra nagyon kedves városba hív: Debrecenbe. Ugyanazon hétvégén lesz ugyanis a III. Rotary Futófesztivál az ország második legnagyobb városában. Nagyon sok táv lesz, nem csak maraton és félmaraton, de negyed is. Lehet futni csapatban, párban és aki nem szeretné magát megerőltetni, az csak a feeling kedvéért kocogjon egyet a közel 2 km-es jótékonysági futáson!

A Gyulai István Atlétikai Stadionból rajtolunk és ott is érünk célba, a gyönyörű útvonalról pedig a Nagyerdő természetvédelmi területei és vidámparki része gondoskodik! Én még nem döntöttem el, hogy melyik távot választom, az majd a felkészültségi szintemtől függ, de addig is szorgalmasan látogatom a Nike Futóklub edzéseit a Margit-szigeten, hogy minél többet hozzak ki magamból!

Remélem sokan jöttök, és addig is énekeljétek hangosan, hogy: