Neked milyen érzés lenne, ha eltölthetnél egy hetet veled hasonló problémákkal küzdő emberek társaságában? Azonban ahelyett, hogy a negatív dolgokkal foglalkoznál, egyszerűen csak jól éreznéd magad, semmi más dolgod nem lenne csak a szórakozás? Hasonló hely a Bátor Tábor, ahol cukorbeteg, daganatos és krónikusan beteg gyerekek tölthetnek el egy rövid időt, annak érdekében, hogy egy kis időre őket se a betegségük foglalkoztassa.
Már egészen régóta ismerem a Bátor Tábort, és nagyon szeretnék egyszer cimboraként (a táborban segítő önkéntesként) eljutni. Így amikor először hallottam az Élménykülönítmény létezéséről, nem volt kérdés, hogy részt veszek-e a jótékonysági futáson. Az Élménykülönítmény célját tökéletesen megfogalmazza a "Fogadj örökbe egy kilométert!" felszólítás: mi futunk majd, titeket pedig arra kérünk, támogassátok a futásunkat!
A 27. SPAR Maratonon Bencsik Gáborral és Kovács Eszterrel rajthoz állunk, célunk pedig 200.000 Ft összegyűjtése, amivel a kis táborlakókat segítenénk. A bemutatkozó oldalunkat itt találjátok, de amint látjátok, sajnos még elég messze vagyunk a céltól, így a legkisebb felajánlásnak is nagyon örülünk. Nektek tényleg csak egy pizza ára, nekünk illetve a táborozóknak viszont óriási segítség.
Fekete Dánielt már biztos sokan ismeritek, nélküle már szinte nincs is futóklubos edzés egy ideje pedig olyan, mintha a Margitszigetre költözött volna. Nem olyan rég kezdett el futni, mostanában azonban egyre több futóversenyen találkozhattok vele. A K&H félmaratoni távját már egyedül teljesítette, ahol ő is a Bátor Tábor lakóiért futott. Most ő mesél arról milyen érzés, az Élménykülönítény csapatához tartozni, remélem lesz köztetek olyan, akit sikerül meggyőzni!
Amikor megvettem az edzőcipőm, teljes mértékben biztos voltam benne, hogy nem változtatok rajta semmit. Mondtam magamban: ez úgy jó, ahogy van! De egy levél teljesen megváltoztatta ezt a gondolatot... Egy nagyobb borítékot kaptam házhoz, melyen a címzett helyén ez állt: Bátor Tábor Alapítvány.
A boríték kibontásába kezdtem, és ezernyi gondolat futott át az agyamon: a K&H Félmaraton, hogy beteg gyerekekért tettem, a Bátor Tábor alapítványa, akik lehetővé tették azt, hogy kisebb futók tömege tehessen olyan gyerekekért, akiknek segítségre van szükségük. A csomag tartalma egy levél, egy oklevél, és egy narancssárga cipőfűző volt. Először a levélnek estem neki, aminek a tartalmát böngészve büszke, és boldog mosoly került az arcomra.
Részletesen leírták, hogy 72 táborozóval foglalkoztak, eveztek, énekeltek, lovagoltak, kötélpályán mutatták meg ügyességüket a gyerekek, egy szóval boldogok voltak! A tábor utolsó estéjén minden táborozó és önkéntes egy-egy karkötőt kapott emlékül, ami nem más, mint egy 2 mm vastag, hegymászó kötélből készült színes spárga!
Ezek a karkötők jelképek, és több, mint 5700 gyereknek adnak erőt a mindennapi élethez! A levél olvasása után kézbe vettem a cipőfűzőt, és elgondolkodtam... Rakjam ki oklevelestül a falamra, vagy használatba vegyem? Mintha megállt volna az idő, csak fogtam a kezemben, és ledermedtem. Csak egy cipőfűző, mégis annyi erőt, boldogságot, és kitartást képvisel, amit a Bátor Táboros gyerekeknek köszönhetünk.
Gondolkodás nélkül elindultam az edzőcipőm felé, felemeltem, és a fűző kibontásába kezdtem. Fél perc múlva már fűző nélkül fogtam a cipőm, pedig megfogadtam, hogy úgy hagyom, ahogy vettem. De másképp történt. A kék cipőmben azóta narancssárga cipőfűző virít, ami egy jelkép lett számomra. Jelkép a kitartásról, az erőről, és a boldogságról. Mostantól legyen rövidebb, vagy hosszabb táv, kisebb, vagy nagyobb tétű verseny, csak a cipőfűzőmre kell néznem. Ki tudja, talán ez segít hozzá a következő sikeremhez. Másoknak ez csak egy narancssárga cipőfűző, de nekem ez lesz az életerő minden versenyen, és edzésen.
A Bátor Tábor köszönetét fejezte ki, hogy egy kis segítséget nyújtottam nekik az adománygyűjtéssel. Most én szeretném megköszönni a Bátor Tábornak, hogy részese lehettem a programnak, és rengeteg boldogságot kívánok minden Táborozónak!
Az eddigi támogatóknak köszönjük, segítsetek Ti is!
