Néhány napja ismertem meg hat fiatalt, akik ezentúl élményeiket osztják meg ezen a blogon. Egyikük sem komoly futó (egyelőre), elsőre tipikus egyetemistának, bulizós, vidám, kedves arcoknak tűnnek, és elbeszélgetve velük, hamar kiderül, hogy valóban azok. A rendhagyó "Fuss Városliget" esemény után ültünk be a margitszigeti Champ's kertbe, kíváncsi voltam, hogyan élték meg életük első ilyen rendezvényét:
A mosolygós Heni egyből kifejti véleményét: "2011. május 21-én részt vehettem a világ legeslegjobb futóeseményén! Mindenki izgatottan várta, hogy mi fog történni... 20:00 óra előtt megérkeztek a leglelkesebbek, akik alig várták, hogy regisztrálhassanak a csinos hostesseknél.
A nagyjából 200 fős tömeg bebarangolta a városligetet, majd egyre izgalmasabb helyekre érkezett. Az első meglepetés az Állatkert kapuinak kinyitásakor érte a futókat. Rendkívül hangulatos volt a fáklyák világítása és az álmukból felébresztett állatok kellemes mormogása. A második állomás a Vidámpark volt. A Kísértetkastély kis pihenésül is szolgált, a sok látnivaló mellett, így már mindenki önfeledten örülhetett amikor beérkezett a célba. És még mindig nem volt vége, mert megnyíltak a dodzsem kapui. 
A sok fiatal felnőtt mintha visszaugrott volna az időben, annyira izgatottan ültek be kis autókba és őrülten száguldoztak. Az este végét természetesen buli zárta, ami közben még egy tombola sorsolás is belefért. A nyertesek Nike pólókkal lettek gazdagabbak, a fődíj nyertese pedig egy Nike+ SportBand-et kapott. A party egészen hajnal 1-ig tartott, a legkitartóbb futókkal, velünk és persze a soha el nem fáradó szervezőkkel. Végeredményben egy csodálatos sporteseményen vettünk részt, nem mindennapi emberekkel nem mindennapi helyszíneken, mert ugye kevesen mondhatják el magukról, hogy éjszaka az állatkertben és a vidámparkban buliztak."
A másik mosolykirálylány Jenni beszámolója is hasonlóan lelkes: "Szombaton egész nap csak a városligeti futás járt az eszemben, és ahogy közeledett az este, egyre izgatottabbá váltam. A regisztrációnál segítettem, és annyi ember jött, hogy közben fel sem tűnt, hogy már mekkora tömeg gyűlt össze, és pár perc múlva elstartol a Fuss Városliget. Körülöttem mindenhol izgatott arcokat láttam, akik próbálták megfejteni, hogy vajon merre is fog vezetni az utunk.
Az első meglepetést az Állatkert okozta. Én ugyan ismertem az útvonalat, de még nekem is tátva maradt a szám a bejáratnál, és a látvány teljesen magával ragadott. Fáklyákkal kivilágított úton haladt a tömeg, és csak a zölden és pirosan világító karkötőket láttam a végtelenbe kígyózva. Az állatkert után azonban még nem volt vége az izgalmaknak, hiszen jött a Vidámpark, aminek a bejáratánál ismét fülsüketítő sikítás és éljenzés hangzott fel. Amikor pedig már mindenki azt hitte, hogy nem tudnak újat mutatni, hirtelen az Elvarázsolt Kastélyban találtuk magunkat, és az ijesztő effektek működésének köszönhetően ismét sikerült ámulatba ejteni az embereket. Majd megérkeztünk a befutóhoz, azonban még közel sem volt vége az estének. Gyorsan mindenki magához vette a frissítőket, páran átöltöztek, és kezdődhetett az 1 órás őrült dodgemezés!
Gyermeki lelkesedéssel rohamozták meg a fiatalok az autókat, és voltak, akiket ki sem lehetett robbantani a pályáról. Nagyszerű alkalom volt az ismerkedésre, és mindenkinek az arcára volt írva, hogy mennyire élvezi az helyzetet. A dodgemezés megteremtette a hangulatot, így utána kezdetét vehette a buli, ahol ugyan csak az igazán belevaló kemény mag maradt, de joggal mondhatom, hogy megérte kitartani. Fergeteges hangulat uralkodott, egy spontán táncfesztivált csaptunk, mindenki betanulta a másik által kitalált koreográfiát és hajnali 1-re már kész produkciót tudtunk bemutatni."
Eszti is szót kér, persze neki is fülig ér a szája, mialatt mesél. Ő így foglalta össze az estét: "9-re szép kis tömeg gyűlt össze és indult a futás! Folyamatosan kérdezgették tőlem, hogy merre fogunk menni, izgalmas volt! Bár én tudtam, hogy mire kell számítanunk, de amikor beértünk az állatkertbe, a sok fáklyától mégis kirázott a hideg. Hihetetlen volt a hangulat, kiabáltak, sikongattak a futók, szóval eszméletlen élményt nyújtott!
Utána következett a vidámpark, ahol már mást nem is hallottam a tömegből csak azt, hogy: 'fúúú dejóóó, aztaaaaa, ezt nem hiszem el, de klasssz' Eddigre már sokan elfáradtak, így jól is jött, hogy egy kicsit lassult a tempó! A futást követte a dodgem, amitől őszintén én nem vártam ekkora sikert. Nagyon élvezték az emberkék, még az este végén is volt olyan aki folyamatosan arról beszélt, hogy mennyire jól érezte magát és mekkorákat nevetett! A vége egy szuper csapatösszekovácsoló buli lett, ahol néha olyan érzésem volt, mintha 10 éve ismernék már mindenkit!"
Ebben a trendkirály Soma is maximálisan egyetértett, az ő kommentje a befutó utáni hangulatról: "Miután megérkeztünk, kifújtam magam, pacsiztam az ismerőseimmel, és megkérdeztem, kinek hogy tetszett, és mindenkinek pozitív volt a véleménye. Sokan meg voltak lepődve, hogy nem álltak meg a táv teljesítése közben."
Nem állt meg például a csinos, vékony Mesi sem, aki igazi futó alkat. A hosszabb távok ugyan még kihívást jelentenek neki, de erre a futásra biztosan nem emiatt fog emlékezni: "Jennivel a tömeg középső-hátsó részén futottunk, mindenki örült, volt kiabálás, ováció, főleg amikor beértünk az Állatkertbe. A tömeg köszöntötte a tevéket, bár a Nike jelet hiányolták róluk. :) A Vidámpark már nem volt akkora meglepetés, bár az Elvarázsolt Kastélyban azért hallhattunk sikolyokat. Véget ért a futás, mindenki boldog volt, és nem kicsit izzadt. A frissítők felfedezése után megkezdődött a dodgem party, ami vitathatatlanul az este legjobb része volt."
A kisportolt Deni ezt picit másképp gondolja: "Az a durva, hogy nem is ezek a dolgok fogtak meg a legjobban. Futottunk a Vajdahunyad vára kertjében, ahol rengeteg turista volt, és amint elhaladt az őrjöngő, futó tömeg azzal az utánozhatatlan feelinggel, ami mellékesen egész végig megvolt, a kis japán fényképezős néni nem a várat fotózta, hanem minket, mint Budapest látványosságát! És az a vicc, hogy ez nem vicc, háromnegyed órára bizony Budapest egy olyan vizuális élménnyel lett gazdagabb, amit idáig nem tapasztalhatott! Aki futott, érezte, aki látta, átérezte, mindenkit magával ragadott az tuti! Aztán pedig pörögtek a dodgem-kormányok, pörögtek a lemezek, pörögtek a táncparkett ördögei, pörgött velünk Kállay-Saunders András, Iszak Eszti, és Budapest legsportosabb egyetemistái! De nincs ám megállás, 18-án bevesszük Buda Várát! Ehhez rátok is szükségünk van, ugye segítetek az ostromban?"
Mesit is ez foglalkoztatja, jön azonnal a kérdés: "Szerintetek tudjuk valamivel űberelni a dodgem sikerét?"
Eszti szerint egész biztosan mert ezt meséli: "Szinte mindenki kérdezte, hogy hol találnak meg minket? Lesz-e még ilyen futás? Arra is jöhetnek? Nekem az egész este nagyon tetszett, köszi nektek! Azóta lett pár új Facebook ismerősöm és persze sok-sok új futótársam."
Jenni végül így foglalta össze az estét: "Az biztos, hogy aki eljött, nem bánta meg, hiszen egy nem mindennapi menetnek lehettünk részesei, és a tevék kérdő tekintetére, az út szélén tapsoló emberekre, a dudáló autósokra, az Elvarázsolt Kastélyban felhangzó sikításokra, a dodgemezők széles mosolyára és a fenomenális hangulatra még jó sokáig emlékezni fogunk."
Hogy a következő; Fuss Budavár eseményen milyen meglepetések várnak, az majd csak néhány hét múlva derül ki, de ha szeretnél ott lenni, már most regisztrálhatsz itt. Aki kihagyja, az megismételhetetlen élménnyel lesz szegényebb, de kárpótlásul írunk majd arról is beszámolót, csak figyeljétek az oldalt! Ezt a folyamatos élmények és sztorik mellett már csak azért is érdemes megtenni, mert aki szívesen futna vagy bulizna együtt ezzel a klassz kis csapattal, az időben értesülhet róla, hogy mikor és hol tűnnek fel legközelebb.
