Nem tudom, ti hogyan vagyok vele, de nekem borzasztóan nehezemre esett az elmúlt héten ebben a hőségben cipőt húzni és futni indulni. Mindig találtam valami kifogást, ami épp fontosabb volt, mint a futás, de amikor rájöttem, hogy már alig több, mint 2 hét van hátra a TRIO-ig, a lelkiismeretem győzött és máris a szigeten voltam!
Jenni kolleginám épp aznap dolgozott, így a hangulat már adott volt a futóklubban. Jókat nevettünk, ismerkedünk lelkes futótársakkal, akik végül rávettek, hogy el is induljak. Délután 5 óra, 100 fok, tűző napsütés. Nem mondom, hogy életem legjobb futása volt. Kicsit el is ment a kedvem, gondoltam jajjj, mi lesz velem, én ebben a melegben nem tudok edzeni a Trióra! :(
Tegnap szerencsére megtört a jég! Már javában készülünk a jövő hét pénteki esti, versenyt megelőző vizes bulira, ezért a Széchenyi fürdőhöz mentünk délután (szintén 40 fok), képeket készíteni az új Triós pólóinkban!
Úgy érzem sikerült kihoznunk a maximumot a dologból. Másztunk szobrokra, oszlopokra, feküdtünk fűben, lépcsőkön és még sorolhatnám (csak azért, hogy ne uncsi pózolós képek készüljenek).
Nagyon jó volt, mintha egy délutánra el is felejtettem volna, hogy mennyire meleg van, csak a Trió járt az fejemben és az, hogy mikor menjek ma FUTNI! Amint hazaértem, át is öltöztem és indultam vissza a Városligetbe! Gondoltam magamban, na, jó lesz ha ma futok egy laza 5-öst, ám 5 kili után még több energiát éreztem magamban, mint amikor elkezdtem, így 9,5 lett belőle.
Leírhatatlan érzés volt, jólesett tényleg. Már alig várom, hogy ma mehessek a Szigetre és újra futhassak! Hajrá srácok, már nincs sok hátra!!!
