Utánfutó blog

A már egyre híresebbé váló esemény nem okozott csalódást most sem. 2011. június 18-án este 8-kor már majdnem tele volt a Clark Ádám tér futócipőben érkező lelkes fiatalokkal! :) Ekkor elkezdődött a "becsekkolás" és utána a diáknagykövetek megismerkedhettek a saját kis csapatukkal. Kellemes beszélgetések alakulhattak ki, már a Siklón felfelé is.

A Budai Várnál egy közös bemelegítéssel Fruzsi átmozgatta a kis futóinkat és már indulhatott is a menet. Néhány kilométer után elérkeztünk a szervezők által csak "1-es helyszínnek" nevezett Sziklakórházhoz, ahol félelmetes helyzetek között futhattunk, főleg, hogy megtréfáltak, mivel némelyik bábu nem is volt igazán bábu (mozgott a szemeee!!!).

Innen kiérve alig volt időnk feldolgozni az eseményeket, újabb izgalmas helyszínre érkeztünk a Labirintusba. Itt is minden rendben zajlott, mert senki nem tévedt el. :) Végül a sikeresen lefutott 4 (kemény) km után mindenki büszkén léphette át a célt ahol egy fergeteges buli várt minket!

És ezzel még mindig nem volt vége. Az egész futócsapatot "Fittikém a Kém" Futólovaggá avatta, amit egy pohár jóóó meggylével meg is koronáztunk. Ennyi élményben egy este alatt már nagyon rég volt részem. Én erre már csak azt tudom mondani, hogy FUTÓBULIT MÉG MÉG MÉG MÉÉÉÉG!!

Izgatott készülődéssel indult a múlt szombat este, ami nem csak a jó kis összeszokott csapatunknak, hanem a helyszínnek is köszönhető volt: Duna-part, hidak, alagút, vár... nem mindennapos látvány akkor, amikor az ember futni készül.

8 órára minden a helyére került és lassacskán a futóink is megérkeztek. Regisztrációnál a ruhatár és a cipőteszt már rutinosan együttműködött, ennek köszönhetően elég hamar "kékbe borult" a Sikló alja! Szép látvány volt ez a sok fiatal együtt!

Amikor mindenki felérkezett a Siklóval, Fruzsi tartott egy közös bemelegítést, majd csináltunk egy csoportképet. Ez után nem volt más hátra, minthogy elinduljon a futás! Tényleg lelkes volt a csapat, engem több helyen is "rázott a hideg" a hangulattól.

Sokan tippelgettek, hogy vajon most milyen meglepetéshelyeken fogunk járni, de még ha ki is találták, nem hinném, hogy gondolták, hogy ekkora hangulata van az egésznek: futottunk a Sziklakórházban, ahol fiatalok végig ijesztgettek minket így fokozva a hangulatot, mást sem lehetett hallani csak kiabálást, izgalmas volt. Ezt követte a Labirintus, ahol pacsizva, énekelve futottunk végig.

Végül, de nem utolsó sorban befutottunk a célba, a buli helyszínére, ahol a speakerünk várt minket, aki a legfáradtabbakba is öntött egy kis energiát az utolsó hajrára. A résztvevők ott beválthatták ital és ételkuponjaikat és kezdődhetett a buli! Éjfélkor aztán a helyszínhez hűen speakerünk beöltözött, és egy lovaggá avatási ceremónia keretében közösen futóesküt tettünk, majd koccintottunk futólovagokká válásunk örömére.

Jó volt találkozni azokkal az emberekkel, akikkel eddig csak e-mailben tudtam beszélni és persze azokkal is, akikkel még sohasem beszéltem. Egy kis sport, szuper helyszín, rengeteg új arc, új barát,új edzőtárs, ez az amit ad egy ilyen futás.

Szombat óta csak ehhez hasonló e-maileket, kommenteket kaptam:

"Köszönöm,hogy ott lehettem!"

"Szuper volt, gratula a szervezőknek"

"Ugye a következőre is elmehetünk!?"

Köszönjük!

Szerencsére senki se tévedt el a Labirintusban, legalábbis nem tudunk róla, bár lehet, hogy valaki még mindig ott bolyong valahol... De kezdjük is az elejéről! Az átlagos turisták mit sem sejtve sétálgattak a Lánchídnál, fel a várba, le onnan, gyalog vagy Siklóval, ám 8 órától arra lehettek figyelmesek, hogy egyre nagyobb sportos fiatalokból álló tömeg kezd egy gyűlni a Clark Ádám téren. Röviden és tömören; a FUSS BUDAVÁR bulis futásra meghívott sportimádók készülődtek, hogy közösen éljék át eddigi legkülönlegesebb futókalandjukat!

A helyszín megközelítése is nagyon tuti volt, hiszen szó szerint "odasiklottunk", ezt követte egy kis fotózkodás a csodás budapesti kilátással, vagy éppen a Sándor-palotával a háttérben. Érdemes megjegyezni, hogy közel annyi fotós kattogott és villogott, mint Cannes-ban. A közös bemelegítés se maradhatott el, egy kis ugri bugri, nyújtás, és már indultunk is!

Körbefutottuk az egész várnegyedet, szinte semmit se hagytunk ki, beleértve a Mátyás templomot, a Halászbástyát, sőt "Paris Hilton szállodája" előtt is ujjongva tapsoltak minket a hotel-lakók. Miss Hilton sajnos nem volt ott, biztos a 123. öribariját kereste valahol.

Föld felett futni mindenki tud és szokott, de mi bizony a föld alá is benéztünk! A Sziklakórház hűvös alagútjai után a Labirintusban tettünk egy kis kitérőt.

Ezek után jöhetett a célba érés, és a jól megérdemelt frissítők, hotdog, tombola és a buliii! De egy meglepetés még hátravolt, hiszen tíz percre szünetelt a party, amikor is mindenkit "Futólovaggá-ütöttek"! Letettük a futóesküt, koccintottunk, majd ultravagány muskétás-jelmezeken pózoltunk a kameráknak. A buli pedig nagyon nagy volt, végig a legkirályabb zenék, a fiúk és a lányok összeálltak, mint két kicsi futócipő, és ment a party and party and party and pa and pa and party!

Sajnos abba a helyzetbe kerültem, hogy a sok futás miatt gyulladás keletkezett a jobb lábamban, így orvosi felhívásra ki kellett hagynom a szombati futást. :( Azonban az élmények így sem maradtak el. Gyakorlatilag "csak" a futást hagytam ki, de szerencsére az izgalmas helyszínekről rengeteg beszámolót kaptam.

Már az előkészületek során is látszott, hogy ez egy kicsit más lesz, mint a Fuss Városliget. A Vár sok meglepetést tartogatott a résztvevők számára.

Nekem az első élményem a Siklóval történő találkozás volt, ilyet utoljára kiskoromban éltem meg. :) Amíg a többiek futottak, előkészítettük a terepet, így már semmi sem akadályozta meg, hogy futólovaggá avassuk a távot teljesítőket. Ez után következett a VÁRva VÁRt party.

DJ Morpheusnak utólag is köszönjük a fantasztikus bulit!

2011.06.18-án este 8 óra körül beindult a "gépezet", és hamarosan megindult a regisztráció a Fuss Budavárra a Clark Ádám téren. Többekkel megvolt a szemkontakt, próbáltam köszönni annak, akit megismertem, a képe illetve az előzetes facebook kiválasztás alapján. Mivel a tőlem, vagy Henitől kapott papírt kell leadni a regisztrációkor, majdnem mindenkivel sikerült találkoznom, és kontaktálnom is kicsit. Sok beszélgetős felület akadt az előkészületekkor is, amikor pl. vártunk a Sikló indulására, és bemelegítés előtt-közben is.

A futás az első pillanattól az utolsóig tökéletesen zajlott, nagyon jó volt az útvonal, jó volt a tempó. A kapu fölött, amikor átfutottunk, ott a lépcső kicsit szétszabdalta a brigádot, de csak annyit kellett egyszer kérni, hogy fiúklányok, kicsit meg kéne húzni, és meg sem álltunk az elejéig. :D és a Sziklakórházhoz vezető lépcsőnél megint beértük a többieket. A kórház és a Labirintus csúcs volt, nagyon tetszett mindenkinek. A kórház személyzete beöltözött korhű ruhákba, szólt a légvédelmi sziréna a végénél, tényleg nagyon nagyon izgalmas volt az egész! A Labirintusban is szólt zene, néhol dobpergés volt, ahogy haladt végig a csapat a zegzugos alagúton keresztül.

Miután megérkeztünk a partyhelyre, nagyon sok mosolygós, elégedett arcot láttam, és megkezdődött a hepaj. Sorban állás az enniért-inniért, és utána a buli kezdett kibontakozni. Nagyon jó volt a fotófal, a zene, a lovaggá ütés-koccintás, és csomó minden! Aki nem hiszi, nézze meg a képeket, magukért beszélnek.